A "párbaj"
Yuiko 2006.12.10. 11:24
- Majd én!- a hátára fektette a mardekárost, végighúzta a teste felett a kezét. Mintha izzott volna a tenyere, narancssárga fényt bocsátott ki. Malfoy sebei beforrtak, mikor az összes eltűnt, kipattant a szeme.
A Roxfort diákjai mind korán keltek. Hétfő volt, minden tanuló legrosszabb napja a héten. Főleg a 7.-es Griffendélnek és Mardekárnak. Első két óra, közös bájitaltan.
Harry miután felkelt, csak ült az ágyában. Úgyérezte, hogy most semmi nem szegheti kedvét, még a bájitaltan sem.
- Vajon mien képességeim vannak?- kérdezte Hedvigtől, aki csak egy huhogással válaszolt.
Ha lehet Harry arcán mégnagyobb mosoly terült el, mint mikor felébredt. Ránézet a kis fotóra az ágya melletti éjjeliszekrényen. Szülei boldogan integettek neki. Harry száján a mosoly keserűvé vált. Gyorsan elhessegette a szomorú gondolatokat, kiugrott az ágyból és felöltözött.
A Nagyterembe szinte 5 centivel a föld felett lebegett be. Arcán egy óriási mosollyal. Az asztalnál már ott ült két barátja, Hermione integetett neki, Ron két pirítós között nézett csak fel. Harryt megmosolyogtatta a jelenet.
- Hűha, itt valaki nagyon úszik a boldogságban. Nah ki vele, mit titkoltok? Hermione is mintha repülne. Azonnali választ kérek!- mosolygott Ron és betömött még egy pirítóst.
- Elmondjuk neki Hermione?
- Nemtudom. Mondjuk!
- Csak nem?? Jártok? Gratulálok! Én mindig is tudtam, hogy ti összeilletek…- ha Harry nem szól közbe, lehet, már az esküvőről beszélt volna.
- Nem járunk!- jelentette ki Hermione.
- Nem? Pedig…- amit utána motyogott azt már nem lehetett érteni.
- Harry te mért kötözted be a kezed, nekem már nem fáj.
- Nekem se, de a tiéd nem látszik, félek mitmondanának a tanárok. Főleg Piton.
- Ez igaz, de szerintem Dumbledor minden tanárt értesített.
- Ti meg mi a fenéről beszéltek? Nem lehetne úgy, hogy én is értsem?- Ron már eléggé ideges volt.
Harry letekerte a kezéről a kötést. Megmutatta barátjának a jelet, mire Hermionéra nézett.
- Jólvan na, én is megmutatom.- levette a talárját és lehúzta a blúza ujját.
Ron ámulva fürkészte a két jelet felváltva.
- Ti...Ti… „Rózsák” vagytok?!- a meglepettségtől elfelejtett enni.
- Igen, de jobb lenne, ha nem ordítoznád az egész iskola előtt.- fogta be Ron száját a lány.
- Jólvan, de azt ugye tudjátok, hogy csak 500 évente születnek új tagok. Nem akármit mutattok nekem.
- Tisztában vagyunk vele, és nem kívánjuk nagydobra verni!
- Ha rózsák vagytok, akkor valami képességetek is van.
- Én még nem tudom mien képességeim vannak, de az már biztos, hogy Hermione a föld erőit bírja irányítani.
- Aszta! Nem semmi. Hasznát veszed gyógynövénytanon.
- Arról ne is álmodj!- replikázott Hermione. Nem arra való az ien, hogy növénytanon segítsen!
- Jólvan na!
- Hermione, ha jól látom, hordod a nyakláncot.
- Igen, nem akarom, hogy elvesszen, vagy baja essen. Biztos van valami jelentése annak a kettő gyöngynek.
- Ideadod?
- Persze, várj, nem tudom kicsatolni. Segítesz?- a lány Harrynek háttal fordult, felhúzta a haját.
Mikor sikerült a művelet, Harry hosszú ideig kémlelte az ékszert.
- Hermione, mintha nőttek volna ezek a gyöngyök.
- Az nem lehet, reggel ugyanakkorák voltak.
- Mien gyöngyök nőttek? Miről beszéltek?- fel se nézett az újabb pirítósból a vörös fiú.
- Ezekről.- nyújtotta felé a láncot Harry.
- Hú, ez aztán a nyaklánc.
- Szép ugye. De mostmár kérem vissza. Valahogy rosszérzésem van nélküle.
- Ez fura. Lehet, hogy véd titeket a lánc.
- Meglehet.
- Úristen mindjárt csöngetnek, szaladok a cuccomért.
- Mi is, várj meg.
Sikeresen leértek a pinceterem elé. Mikor elkezdtek beszélgetni, odament Malfoy.
- Honnan van az a lánc Granger? Talán loptad? Idáig sűlyedsz?
- Miből gondolod, hogy nem az enyém?- kérdezte hidegen Hermione.
- Onnan, hogy neked ienre nem telik. Úgyhogy add csak ide, én visszaadom a tulajnak.- már nyúlt is a láncér, mikor Hermione előrenyújtotta a kezét, lehunyta a szemét, azt ordította, hogy: NEM! Mire Malfoy hatalmas érővel repült a falnak.
- Úristen! Ez ugye nem én voltam?!- a lány a szájára tette a kezét, reszketni kezdett.
- Hermione, te reszketsz!- állapította meg Ron.
Hermione nem válaszolt, sírva odarohant a vérző fejű fiúhoz.
- Hermione, te…te, ezt te tetted.- dadogta Harry.
- Ne mond!- odította a lány. Hermione pálcátragadott, mormolni kezdett varázsigéket, de semelyik nem hatott.
Harry odasietett barátnőjéhez, eltolta a fiútól.
- Majd én!- a hátára fektette a mardekárost, végighúzta a teste felett a kezét. Mintha izzott volna a tenyere, narancssárga fényt bocsátott ki. Malfoy sebei beforrtak, mikor az összes eltűnt, kipattant a szeme.
Rögtön megindult a még mindig síró lány felé.
- Nemtudom mien átok volt ez, de biztos, hogy megkeserülöd.- a lány a fiú szemeit fürkészte, amiben a büh lángja égett. Megrettent ettől a tűztől. Öntudatlanul egy kört írt le maga körül. Malfoy elővette a pálcáját, a lányra szegezte, aki a földön feküdt.
Elhagyta egy átok a száját, de mikor Hermione elé ért a fénycsóva, visszaverődött és a fiút találta el. Több ien próbálkozásra sem sikerült, a már ájult lányt eltalálnia. Ő már ezernyi helyes vérzett. Egy utolsó átok hagyta volna el a száját, de összeesett a felénél.
- Valaki adjon magyarázatot erre!- ordította egy földöntúli hang, kinek a gazdája a földön fekvőkre nézett.
- Granger rátámadott Dracora!- hangzott a Mardekárosok válasza.
- Ez hazugság. Az a görény el akarta venni Hermione nyakláncát, mire Hermione… mit is csinált?- nézett Harryre a vöröshajú fiú.
- Azthiszem eltaszította Malfoyt.- mondta Harry, aki odament a fiúhoz, és megint meggyógyította. Piton ámulva figyelte.
- Maga meg mit csinál?- hebegte a professzor.
- Meggyógyítom.- mondta Harry olyan természetességgel, mintha az időjárást beszélné meg a bájitaltanárral.
- Maga megőrült! Pálca nélkül?!- hebegte továbbra is a tanár.
- Ezekszerint, Dumbledor nem mondta meg a tanároknak…- Harry befejezte Malfoy gyógyítását és Hermionéhoz ment. A lány ájultan feküdt a pince hideg kőpadlóján. Mikor Harry meg akarta gyógyítani, mintha áram lett volna a burokba vezetve, felízott. Az ámulattól senki meg sem bírt szólalni. A fiú a burok felett elhúzta a kezét és kiemelte a lányt. Lefektette a burok mellé, és gyógyítani kezdte. A lány nem reagált. A fiú már nagyon fáradt volt, mikor harmadszorra próbálta felébreszteni a lányt, ő is elájult.
- Nah szép! Valaki adjon magyarázatot erre az egészre.
- Piton professzor, én magyarázatot adok, csak kérem, négyszemközt.- mondta Ron.
- Rendben, maguk- mutatott két Griffendélesre- vigyék fel őket a gyengélkedőre.
Piton behívta a fiút a terembe és várakozóan nézett.
- Harry és Hermione a Rózsák szövetségének tagja.- Piton olyan arcot vágott, mint aki nem hisz a fülének.
- Hogymondta?
- Jól hallotta.
- Az lehetetlen. Granger sárvérű…- Ron erre a szóra felszisszent.
- Igen, mugliszületésű, de ez nem jelenti azt, hogy nincs varázsló a családfájában.
- Lehetséges, folytassa, hogy mi történt most.
- A szövetségnek van egy nyakéke, ezt Hermione viseli. Malfoy odament hozzá, azt állította, hogy lopta a láncot, le akarta tépni Hermione nyakából. Mire kinyújtotta a kezét és Malfoy a falnak repült. Hermione próbálta meggyógyítani pálcával, de nem sikerült neki, aztán Harry félretolta, a kezét végighúzta Malfoy felett. Mire begyógyult az összes sebe, felpattant, kivont pálcával indult el Hermione felé. Hermione a kezével leírt magakörül egy kört. Malfoy hiába támadta, a burok megvédte őt, már ájultan feküdt a földön, akkor is támadta őt. Ezután érkezett meg. A többit már tudja.
- Ez badarság. A tagok meg vannak bélyegezve.
- Igen, ők is megvannak. Harry jobb kézfején van a jel, Hermionénak pedig a vállán.
- Köszönöm, hogy ezt mind elmondta. Szóval 50 pont a Griffendéltől.
- MI?
- Jól hallotta! Ez is párbajozásnak számít.
- Maga… maga egy…- Ron kezét ökölbe szorította.
- Nem beszélhet így velem, 20 pont a Griffendéltől, mert szemtelen volt.
Ron kiviharzott a teremből, rögtön a gyengélkedőre ment barátaihoz. A gyógyítónak is elmondta az esetet, aki egyenesen istenítette Harryt. Egésznap nem ment be órákra.
Barátai nem ébredtek fel, ezért úgydöntött, elmegy.
|